A dolgozat terjedelme
BSc szakon, valamint szakirányú továbbképzésen a hallgatók szakdolgozatot, MSc szakon diplomamunkát készítenek.
| Szakdolgozat (BSc) | Diplomamunka (MSc) | Szakdolgozat (szakirányú továbbképzés) |
| Minimum 40 A/4 oldal | Minimum 50 A/4 oldal | Minimum 40 A/4 oldal |
A meghatározott oldalszám mellékletek nélkül értendő. A terjedelemmel kapcsolatos fenti követelményektől való eltérés a tanszékvezető hozzájárulásával lehetséges.
Az oldalszámozásnak a „Tartalomjegyzék” fejezettől kell kezdődnie.
A dolgozat javasolt felépítése
A dolgozatot - témától függően - lehetőleg az alábbiakban bemutatott szerkezeti felépítés mentén szükséges elkészíteni:
˗ Külső borító
˗ Belső címlap
˗ Szakdolgozat/Diplomamunka feladatkiírás
˗ Plágium nyilatkozat
˗ Magyar és angol nyelvű összefoglaló (maximum 1 oldal)
˗ Tartalomjegyzék
˗ Szükség esetén: ábrajegyzék, táblázatok jegyzéke, rövidítések magyarázata
˗ Bevezetés
˗ 1. Szakirodalmi áttekintés
˗ 2. Anyag és módszer
˗ 3. Eredmények és azok értékelése
˗ 4. Következtetések és javaslatok
˗ Összefoglalás
˗ Irodalomjegyzék
˗ Mellékletek
További dokumentum (nem kell beköttetni és nem a dolgozat része, külön dokumentum):
˗ Hasonlósági vizsgálat eredménye (kötelező feltölteni az e-learning rendszerbe).
A fenti tagozódás egyúttal a dolgozat főbb fejezeteit jelenti, amelyek összeállításánál a formai követelményeket be kell tartani.
Minden egyes főfejezetet külön oldalon kell kezdeni. Az egyes fejezeteket - a „Tartalomjegyzék”, „Bevezetés”, „Összefoglalás”, „Irodalomjegyzék” és „Mellékletek” kivételével – decimális számozással kell ellátni. A főfejezeteket egy számjeggyel (1, 2, 3, stb.), az alfejezeteket két, maximum három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.).
A dolgozat fejezeteinek tartalma
A fő fejezeteket az alábbiak figyelembevételével javasolt elkészíteni:
Tartalomjegyzék: Nem számozott fejezete a dolgozatnak. A tartalomjegyzéket automatikus hivatkozás formájában, a word tartalomjegyzék készítőjének segítségével kell elkészíteni, amelynek előfeltétele az egyes fejezetek címeinek címsorokba történő szerkesztése. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell a fő- és alfejezetek számjelét, címét, és a hozzájuk tartozó oldalszámot.
Ábrajegyzék/Táblázatok jegyzéke: Nem számozott fejezete a dolgozatnak, nem kötelező elem. Ez a jegyzék nem az ábrák/táblázatok irodalomjegyzéke. Ezekben a jegyzékekben csak azt kell feltüntetni, hogy az adott ábra/táblázat a saját dolgozaton belül hol helyezkedik el. Az ábrák és táblázatok jegyzékét automatikus hivatkozás formájában, a word ábrajegyzék készítőjének segítségével kell elkészíteni.
Bevezetés: Nem számozott fejezete a dolgozatnak. Meg kell indokolni a témaválasztást, be kell mutatni a téma fontosságát és időszerűségét. Egyértelműen meg kell határozni a vizsgálatok általános célkitűzését, valamint további 3-5 db részletes célt (megvizsgálom, értékelem, meghatározom, összehasonlítom stb.). Terjedelme 1-3 oldal.
Szakirodalmi áttekintés: A témával összefüggő részletes szakirodalom feldolgozása. A feldolgozás a hallgató szakmai jártasságát hivatott bemutatni. Nem tekinthető forrásnak újságcikk, nem lektorált konferenciakiadvány és absztrakt. Az internetes hivatkozások aránya nem haladhatja meg a forrásszám 20%-át. Ez alól kivételek az Open Access vagy On-Line lektorált tudományos cikkek/könyvek.
Az irodalomban ismertetett eredményeket kritikailag elemezni, értékelni kell. Amennyiben releváns, meg kell határozni, hogy az eddigi ismeretek milyen ellentmondást/hiányosságot rejtenek, és erre a dolgozatban leírtak fognak-e megoldást kínálni.
Terjedelme lehetőleg a dolgozat 15-20%-a. A hivatkozás módját itt ismertetjük.
Anyag és módszer: A vizsgálatokkal, monografikus elemzésekkel kapcsolatos anyagok és módszerek ismertetésénél a kísérletezés, vizsgálat körülményeit, elemzés módszereit kell leírni. A fejezet a célkitűzésekben leírt pontok szerinti szerkesztésben készüljön. A fejezet lehetőleg ne haladja meg a dolgozat 10-15%-át.
Eredmények és azok értékelése: E fejezet a vizsgálatok és az elemzések eredményeit tartalmazza. A fejezet a célkitűzésekben leírt pontok szerinti szerkesztésben és sorrendben készüljön. Az eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, ábrákkal szemléltetni és megbízhatóságukat a tudományterület sajátosságait figyelembe véve matematikai – statisztikai módszerekkel igazolni. Fontos, hogy a hallgató az eredményeit pontosan és áttekinthetően rögzítse, magyarázza és más vizsgálati eredményekkel is vesse egybe. Terjedelme lehetőleg a dolgozat 40-50%-a.
Következtetések és javaslatok: Ismertetni kell az eredményekből levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot kell tenni azok gyakorlati alkalmazására, illetve továbbfejlesztésére. A fejezet összevonható az előző fejezettel a témavezető jóváhagyásával. Terjedelme lehetőleg 2-3 oldal legyen.
Összefoglalás: A dolgozat lényegének maximum 3 oldalban történő összefoglalása. Röviden ismertetni kell, hogy milyen körülmények között folytak a vizsgálatok és milyen kérdésekre terjedtek ki, mennyiben teljesítette az általános célkitűzéseket. Ismertetni kell a bevezetésben leírt valamennyi célkitűzéshez kapcsolódó meghatározó (ahol lehet számszerűsíthető) eredményt, megállapítást és a levont következtetést. Törekedni kell a tömör és világos megfogalmazásra. Terjedelme 1-3 oldal.
Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzék kizárólag a hallgató által a dolgozatban hivatkozott forrásokat tartalmazhatja. Az irodalomjegyzékre vonatkozó tudnivalókat lásd részletesen az 5. fejezetben.
Mellékletek: Az olyan nagyobb méretű táblázatok, ábrák, műszaki rajzok, forráskódok helye, amelyek szövegközi elhelyezése nem megvalósítható, illetve nem célszerű. Továbbá itt helyezhetők el a kérdőíves felmérés alapjául szolgáló dokumentumok, valamint a statisztikai és matematikai számítások alaptáblái is. Egyes esetekben rövidebb szöveges dokumentumok (pl. szerződések, jogszabályi részletek) is helyet kaphatnak. Ennek terjedelme maximum 15-20 oldal lehet.