Segédlet az irodalomjegyzék készítéséhez

A hivatkozások tartalmára vonatkozó előírások

A szakdolgozat/diplomamunka tudományos igényű feldolgozásához szükséges a szakirodalom széleskörű feltárása és megismerése, azoknak a dolgozatba való szintetizálása (az önálló munka jellegének megőrzése mellett).
A dolgozat írása az anyaggyűjtéssel, a témához kapcsolódó szakirodalom feltárásával kezdődik. Ehhez a következők felhasználását javasoljuk:

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár: www.lib.unideb.hu.
MATARKA – Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa: www.matarka.hu.
Országos Széchenyi Könyvtár: www.oszk.hu.
Idegen nyelvű források felkutatását segíti a ScienceDirect: http://www.sciencedirect.com/.

A dolgozat elkészítése közben kötelező a felhasznált források pontos és ellenőrizhető közlése. A hivatkozás azt jelenti, hogy a szakmai anyag elkészítése során, amikor egy másik publikáció tartalmának átvételére kerül sor (legyen az papír vagy online formátumú), egyértelműen és precízen utalni kell a felhasznált dokumentum bibliográfiai adataira. 

A ténylegesen felhasznált források száma emeli a dolgozat értékét. Néhány szempontot azonban érdemes figyelembe venni a források kiválasztásánál:

 

  • Lehetőleg kerüljük a nem szakmai forrásokra történő hivatkozásokat pl. napilapokra, kivéve, ha ez a téma szempontjából elengedhetetlenül szükséges (pl. sajtó-helyreigazítási téma).
  • Mindig vegyük figyelembe a forrás megjelenési idejét/évét. Ha több kiadást megért forrást használ fel (pl. kommentárok, kézikönyvek) a legutolsó kiadást használjuk (kivéve egyéb módszertani okok).
  • Lehetőleg kerüljük a másodlagos hivatkozásokat (XY írta …. Idézi Z-t itt és itt), ha van rá lehetőségünk, keressük meg az eredeti forrást! A jelölés nélküli másodhivatkozás sérti a szerzői jogot.
  • A dolgozat szakirodalmi áttekintésének megírása során nem használható fel és nem hivatkozható olyan forrás, amely nem szakemberek által készített, szakmailag nem hiteles, nem megbízható tartalmú (például Wikipédia). Tehát hiteles forrásnak csak azok tekinthetőek, amelyeket szakemberek készítettek, szakmailag megbízható, ellenőrzött, lektorált művek. 

Az interneten keresztül hozzáférhető források hitelessége, pontossága és megbízhatósága rendkívül eltérő. Az online tartalmak jelentős része nem kerül szakmai ellenőrzés alá, ebből következően az alábbiakat célszerű átgondolni, figyelembe venni egy interneten fellelt anyag, illetve adat, információ megítélésekor:

  • Kritikával kezeljük az internetes forrásokat, még akkor is, ha a tudományosság, szakmai megalapozottság látszatát keltik. Lehetőség szerint a felhasznált forrást nyomtassuk ki és őrizzük meg. Internetes hivatkozások esetén minden esetben szükséges a teljes és pontos visszakereshetőség megadása (pontos url cím megadása, valamint a letöltés idejének megadása szükséges). 
  • Gyakran nincs feltüntetve, hogy ki a szerző, ennek ellenére a honlap alapján általában következtetni lehet arra, hogy melyik szervezet, intézmény, illetve kiadó a felelős a közzétételért. Ezek segítségével könnyebben meg lehet ítélni, mennyiben fogadható el az interneten elhelyezett tartalom. A hiteles, megbízható és elismert szakmai háttérrel rendelkező szakmai szervezetek – például Nemzetközi Valutaalap (IMF), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), KSH – honlapjain fellelhető tanulmányok, cikkek, adatok, információk megalapozottnak tekinthetők. Azoknak a honlapoknak a tartalma viszont gyakran kevésbé szakszerű, illetve megkérdőjelezhető, kétségbe vonható, amelyek mögött nem áll valamilyen szakmai szervezet, így ezek csupán internetes portálként működnek. 
  • Növeli az anyag hitelességét és ellenőrizhetőségét, ha az online dokumentumban a felhasznált források világosan fel vannak tüntetve. 
  • A kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények, illetve azok könyvtárainak honlapján keresztül elérhető elektronikus adatbázisokat és online tartalmakat célszerű, sőt kifejezetten tanácsos használni a tudományos kutatáshoz, szakdolgozat megírásához. 

 

A hivatkozások formai előírásai

A szakirodalomból vett adatokra egyértelműen hivatkozni kell a szöveg közben és a szöveg végén is. Minden szakon kötelező az IEEE adatbázis által használt hivatkozás alkalmazása. Indokolt esetben - amennyiben a téma inkább gazdasági, menedzsmenttudományi - a tanszékvezető dönthet a Harvard hivatkozási rendszer használata mellett, amely ezen tudományterületek elfogadott hivatkozási formája.

Az egyes hivatkozási rendszerek részletes leírása (szöveges hivatkozások, ábrák, táblázatok hivatkozása, irodalomjegyzék minta):

 

Az IEEE adatbázis által használt hivatkozási rendszer szabályai

A Harvard hivatkozási rendszer szabályai

 

 

 

Legutóbbi frissítés: 2024. 04. 05. 12:05